VÉGZETES MULASZTÁSOK OKOZHATTÁK A KATASZTRÓFÁT

Folytatódott az október hatodikán megkezdett ügyészi perbeszéd a vörösiszapperben a Veszprémi Törvényszéken.

Az ügyész vádbeszédének kezdő napján elmondta: elképesztő hanyagságok egész sora vezetett az öt évvel ezelőtti tragédiához, amelyben nem halt volna meg tíz ember, ha a XXI. századi elvárásoknak megfelelően működik a felügyeleti rendszer a Mal Zrt. tározóinál. A 10-es kazetta kiszakadása váratlanul érte a lakosságot, a gyár a hatóságoknak sem jelezte a bajt, az intézkedésre jogosultak pedig magára hagyták a diszpécsert. A gyár dolgozói általában távcsővel és kerékpárral ellenőrizték a biztonságot – írta a keddi tárgyalásról a Magyar Nemzet.
A vádbeszédben elhangzott, hogy a hasonló mosonmagyaróvári létesítménynél már 2000-ben telepítettek érzékelőket, vészjelzőket. Erre jogszabályi előírás is van, a Mal tározóinál mégis hiányoztak. A vörösiszapot ellenőrző elektronikai rendszer elégtelen volt, a számítógépeknek nem volt szünetmentes tápegységük, és az sem érdekelt senkit, hogy a rendszer órája 73 perces időeltolódással működött, s vészjelzést sem adott, egyszerűen azért, mert a megrendelők nem tartottak rá igényt.
Az ügyész felidézte, már 1998-ban lehetett tudni, hogy 44 centit is süllyedhet a veszélyes anyagot tároló kazetta, de még akkor sem tett semmit a vezetés, amikor már több mint egy méter volt a süllyedés mértéke a tervező által elvárthoz képest. Az ellenőrzések a vádlottak vallomása szerint mindössze körbejárásból és szemrevételezésből álltak. A vörösiszap-katasztrófa előtt néhány hónappal a tározó falán magasítottak, ami az elszappanosodott, csúszóssá vált talajra további nyomást gyakorolt. Ekkor sem foglalkoztak azokkal a jelekkel, szivárgásokkal, amelyek felhívták a figyelmet a veszélyre.
A vádbeszédben elhangzottak szerint a kazettában 200-300 ezer köbméter vizet lehetett volna tárolni, ehelyett nagyjából egymillió köbméter volt benne. Ha az engedélyezett mennyiségnek megfelelő vizet tároltak volna, biztosan nem érte volna el az ár Kolontárt.
A tárgyaláson elhangzott: bár a Mal is veszélyforrásnak tekintette a nátrium-hidroxidos vizet, ami súlyos egészségkárosodást okozhat, a polgári védelmi tervek „ipari árvízre” készültek, nem pedig a lúgos zagy kiszabadulására.
Emlékezetes, a Mal Zrt. ajkai vörösiszap-kazettája 2010. október 4-én szakadt át. A kiszabaduló csaknem egymillió köbméternyi vörös zagy tíz ember életét követelte. A kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forint nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül. Eddig hatvanan fordultak a hivatalhoz és negyvenkilenc esetben született olyan határozat, amely megállapította a kérelmező jogosultságát az állami segítségnyújtásra. Ezekből harminchárom emelkedett jogerőre.
 
Forrás: http://magyaridok.hu/belfold/megelozheto-lett-volna-vorosiszap-katasztro...