Vörösiszap katasztrófa

A vörösiszaptér tervezett bővítését az Ideiglenes Bizottság ellenezte

Ajka Város Tanácsa 1985. augusztus 30-i ülésén öt fős Ideiglenes Bizottságot hozott létre a szürke-vörösiszap elhelyezésének illetve a tervezett vörösiszaptér beépítésének felülvizsgálatára. A tervezettel kapcsolatban a Bizottság számos kritikai megállapítást tett.
A tervben nem szerepeltek lakossági szempontok, mert azon a közigazgatási bejáráson, amely engedélyezte a szóban forgó tervet nem jelent meg a Városi Tanács képviselője.
Az Ideiglenes Bizottság azt javasolta, hogy a tervezett magasítás ne haladja meg a jelenlegi szintet, illetve a bővítés során vegyék figyelembe a terepadottságokat.
A Bizottság problémaként vetette fel, hogy a terv érthetetlen módon 25-40 méter magasságú töltésekkel számolt, holott az engedély 16 méter magasságot szabott meg.

A levegőszennyeződés hatása Ajka város fáira

/kivonat/

A fák egészségi állapotát jól jelzik a különböző morfológiai változások, a csökkent növekedés, a levelek elszíneződése, elhalása, csúcsszáradás, ágak elhalása, a lombkorona kiritkulása, ill. teljes pusztulása, a fa elhalása.
A város belső területén a faállomány mintegy 70 %-a többé-kevésbé károsodott.

A károsultakat, illetve kármentőket illető illetékmentességek

Azt elmondhatjuk, hogy az Illetéktörvényünk sincs igazán felkészülve az ipari katasztrófák következményeinek kezelésére. Van ugyan olyan illeték-kedvezmény, amely a katasztrófa miatt illeti meg a vagyonszerzőt, de ez csak természeti katasztrófákra vonatkozik. Illetékben is az a kérdés tehát, hogy a vörösiszap természeti – vagy ipari katasztrófa-e? Összefoglaljuk a jelenleg élő és igénybe vehető illetékmentességeket, amelyek részben érintik a támogatókat is.

A VOSZ Felhívása!

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) arra kéri az üzleti szféra szereplőit, hogy fogjanak össze és támogassák a Kormány kármentő alapját a vörösiszap- szennyezés károsultjainak megsegítésére, esélyt adva az újrakezdéshez.

Nincs engedélye

Nincs engedélye a MAL Zrt-nek lúgok tárolására az ajkai vörösiszap tereken.

Székesfehérváron a 2006. februárjában a MAL Zrt.. részére 10897/05. ügyiratszámon kiadott egységes környezethasználati engedélyben a vörösiszap tereken történő lúg tárolása nincsen nevesítve.

A Vörösiszaptározók gátszakadásának okairól

A Vörösiszaptározók gátszakadásának okairól

Az 1980-as évek második felében kezdődtek a tervezési, és az építés-előkészítési munkái a 9-es és 10-es tározónak. Ajkán a lakosság körében ellenkezést váltottak ki a tervek. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága egy „Vörösiszap” Bizottságot hozott létre.

A Bizottság tagjai javasolták a Végrehajtó Bizottságnak, hogy a város ellenezze a beruházás eredeti tervek szerinti megvalósítását, több tényező miatt.
A Bizottság csak a módosított tervek és a szükséges vizsgálatok elvégzése után javasolta az építési munkát.

Tartalom átvétel