Vörösiszap katasztrófa

Ombudsman: legalább öt hatóság hibázott a vörösiszap-tározók engedélyezésében

Legalább öt hatóság hibázott az ajkai timföldgyár tározóinak engedélyezésében, mert külön-külön, csak szűk szakmai szempontjaik szerint közelítettek a veszélyes létesítmény működéséhez, illetve csak a hatáskör hiányát állapították meg - írta a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tavaly októberi katasztrófa hátterét vizsgáló jelentésében, amelynek összegzését pénteken juttatta el az ombudsman hivatala az MTI-hez.

Illés Zoltán államtitkár, így látja a vörösiszap katasztrófa felelősség rendszerét

I009 1/2011 A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottság ülésén Dr. Illés Zoltán államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium)az alábbiakat mondta el :

Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Először is szeretném rögzíteni, hogy a meghívást mint a környezet- és természetvédelem első számú vezetőjeként kaptam, tehát államtitkári mivoltomban szerepelek itt önök előtt, és ebből egyenesen következik az, hogy nem mint hidrogeológus szakember, vagy nem mint atomfizikus szakember, vagy nem mint biológus szakember. Végzettségemet tekintve vegyészmérnök szakemberként vagy környezetvédelmi analitikai doktori fokozattal rendelkezőként megnyilvánulhatnék. Ezért azt szeretném jelezni, hogy kompetenciáim nemcsak a beosztásomból, hanem a szakterületemből fakadóan is limitáltak. Ezekből az keletkezik, hogy amire nem tudok válaszolni, azt jelezni fogom tisztességgel. A másik, hogy érdeklődéssel hallgattam Jávor Benedek képviselő úr, és megkezdem a kérdések sorrendjében a válaszaimat, felvetését, mely szerint micsoda a bizottság kompetenciája.

Mi lesz a Marcallal?

Hat hónappal ezelőtt szakadt át az ajkai timföldgyár tízes tározójának gátja, amelyből kiáramló erősen lúgos vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A tíz ember életét követelő példátlan ipari katasztrófában több száz család veszítette el otthonát és jelentősen károsodott a terület élővilága.

Az LMP szerint a magyar hatósági rendszer csődöt mondott

Az LMP és az Európai Zöldpárt által elkészített úgynevezett Kolontár-jelentés bemutatásakor Jávor Benedek LMP-s elnök azt mondta, minden érintett felelős a kolontári vörösziszap-katasztrófa bekövetkeztében.
Az LMP és az Európai Zöldpárt által elkészített jelentés szerint nem lehet egyedül az egyébként súlyosan hibázó Mal Zrt.-t felelőssé tenni a katasztrófa miatt, mert a magyar hatósági rendszer, a magyar kormányzatok, a parlament és az Európai Unió nem megfelelő szabályozása is szerepet játszott abban – mondta Jávor Benedek. Szavai szerint a baleset nem volt kiküszöbölhetetlen. A jelentés alapján annak nem kellett volna bekövetkeznie, ha a Mal Zrt. nem szegi meg a vörösiszap lerakására vonatkozó szabályokat, a bányászati hatóság részt vesz a tározó engedélyezésében és ellenőrzésében, a kormányzat megfelel a jogalkotási kötelezettségeinek, a parlament meghozza a szükséges jogszabályokat és az Európai Unió javítja a szabályozást, illetve ellenőrzi a jogszabályok betartását a tagállamokban.
A politikus három olyan tényezőt emelt ki, amelyek hozzájárultak a katasztrófa bekövetkeztéhez. Elmondta, hogy a tározó gátjának mozgását senki nem vizsgálta annak megépítése óta. Megemlítette a lerakott anyag magas folyadéktartalmát. Felelőssé tette az ellenőrző hatóságokat, amiatt, mert nem írták elő, hogy a cég álljon át az úgynevezett száraztechnológiára. Kitért arra is, hogy a vörösiszapot a nem veszélyes kategóriába sorolták, pedig véleményük szerint pusztán a tározóban lévő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai, valamint mennyisége veszélyessé tették azt. Az anomáliák közé sorolta, hogy nem tisztázták, kinek kellett volna kiadni az építési engedélyt és ellátni az ellenőrzést.

Milliárdok a vörösben

A cím kapcsán ne csak a pénzre, a segélyszervezetekre és a hatalom közeli üzletekre gondoljunk, hanem az emberekre, amennyiben a vörös a pusztulás szimbóluma. A vörös lúg nyomásától kissé kitisztuló agyam érdekesen látja ezt a Földgolyót. Két vonulatot látok. Egy finom szálakból szőtt szeretet-hálót és a Föld-uralmat önmagának vindikáló sunyi háttér csapatot. Nyilván a kép nem fehér és fekete, de a végeredmények érdekesek. Itt, a vörös mocsok közepében lakva, innen nézve a hatást azt látjuk, egyik életeket ment, segít élni a még élőknek, a másik megöl, és ha még élsz, pokoli terheket rak rád. Összeszűkült vidéki iszapos szemmel nézve is, a saját bőrünkön érezve mondhatjuk, hogy nagyon nem jó irányba megy ez a kék bolygós élet (de csak a holdról nézve kék).

Megmenekült Mária kútja

Több hektárt öntött el a vörösiszap Kolontár és Devecser területén, és több emberéletet is követelt az áradat, azonban a két település határán álló Mária kútja kegyhelyet elkerülte a pusztulás. Az országút és a Tornapatak között és a vízfolyás medrében körülbelül két-háromszáz méter szélességben folyt az áradat, a Szűz-anya forrása mégis iható maradt, annak ellenére, hogy a két, katasztrófa sújtotta település vízbázisát tönkretette a lúgos hullám.

Vörösiszap katasztrófa a nemzetközi egyezmények tükrében

A hazai vörösiszap 2004-ig veszélyes hulladéknak minősült. 2004-ben az uniós csatlakozásra hivatkozva megváltozott a besorolása, mivel az európai hulladék katalógusban, a vörösiszap nem minősül veszélyes hulladéknak (EWC kód 01 03 09 - Timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től). Ez az átsorolás nem lett volna feltétlenül szükséges, hiszen az unió a környezetvédelem terén szigorúbb szabályozást enged a tagállamoknak, enyhébbet nem. A vörösiszap besorolása térségenként eltérő, de a veszélyes hulladékokat szabályozó nemzetközi Bázeli egyezmény a 11.5 pH-nál lúgosabb vörösiszapot veszélyes hulladéknak kell tekinti. Az ajkai katasztrófában a környezetbe került vörösiszap lúgossága meghaladta a 13-as pH-t.

Jelentés Ajka város radációs helyzetéről, a rendelkezésre álló adatok alapján

Az elmúlt néhány héten nyilvánosságra került, hogy Dr. Kozéky László fizikus vezetésével kinyomozták, az ajkai önkormányzat megbízásából, 1992-ben a Debreceni (Kossuth Lajos Tudomány-) Egyetem munkatársai radációs vizsgálatokat végeztek, Dr. Daróczy Sándor vezetésével. A vizsgálatok eredménye a Fizikai szemle 1997/8. számában jelent meg,. Az eredeti vizsgálati jelentés tíz példányban készült, melyből a nyolcas számot viselőt most közzéteszünk csatolmányainkban. Sajnos az anyag hossza miatt, azt csak három részre bontva tudjuk leközölni. .

Veszélyes hulladék a vörösiszap Egyesületünk szerint

Egyesületünk kérte az erősen lúgos kémhatású vörösiszap veszélyes hulladékká nyilvánítását és több tározó veszélyes hulladéktározóvá nyilvánítását a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől az alábbiak szerint:

Tisztelt Felügyelőség !

Jelen levelünkben írásban megküldjük a 2011. január 11-én , Ajkán megtartott a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének egységes környezethasználati engedélyezési eljárásával kapcsolatban szóban ismertetett álláspontunkat.

Az ismertetést Zsigmond László környezetvédelmi szakmérnök, az ajkai Planéta Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület alelnöke tartotta. Egyesületünk a hatályos szabályok alapján ügyfélként bejelentkezett a Felügyelőséghez az eljárásba.

Vörösiszap katasztrófa általunk ismert előzményeivel, annak okaival, történelmi adatokkal, honlapunkon a www.planetaegyesulet.hu Web oldalon lehet megismerkedni.

A vörösiszap katasztrófa bekövetkezésének okai vizsgálatakor a környezetvédelmi engedélyezéseknél is előforduló alapvető hibákat is vizsgálni kell álláspontunk szerint.
Ilyennek tartjuk azt az alapvető szakmai feladat mellőzését, hogy a környezetvédelmi feladatok meghatározásánál, a felhasznált anyagok biztonsági adatlapjából kell kiindulni, Egy veszélyes anyagot, vagy ha mással keveredik, annak keverékét is veszélyes anyagként kell kezelni, amennyiben a veszély nem szűnik meg. Az anyagforgalmi mérleg alapján, ami a technológiai eljárás során megmaradó veszélyes anyag, azt továbbra is veszélyes anyagnak kell tekinteni, mindaddig amíg nem közömbösítik, vagy nem helyezik el veszélyes hulladéktárolón. Ezt az alapelvet nem vették figyelembe az engedélyezési eljárásban részt vevők, alapvető szakmai hibát okozva.

Tartalom átvétel