Vörösiszap katasztrófa

No comment

A vörösiszap-tározó átszakadásával kapcsolatos országgyűlési vizsgálóbizottság jelentésében a katasztrófa bekövetkezésének felelősségi viszonyaival kapcsolatban az alábbi megállapításokat is tette:
"A hatósági engedélyezés során a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hulladék besorolás, a töltésépítés, az üzemeltetés és annak időszakos felügyeletének ellenőrzése során alapvető hibákat követett el. Ezért az illetékesek felelősséggel tartoznak ."

Az ezzel kapcsolatos meghallgatás jegyzőkönyve a napokban került birtokunkba. A mellékletben megismerhető a teljes jegyzőkönyv, érdemes elolvasni és mindenki saját maga levonhatja következtetéseit a magyar hatóságok képviselőinek felelősség vállalásáról.

Néhány mondatot a továbbiakban szeretnénk kiemelni érdekességként a jegyzőkönyvből.

„DR.KOZÁRI LÁSZLÓ szakértő: Nem is óhajtom felülvizsgálni, én kérdezni szeretnék, hogy hogyan lehet olyan technológiát alkalmazni, amikor a 14-es pH lúgon csónakáznak, és úgy mérik a mélységet. Azt is meg szeretném kérdezni öntől, hogy ön írta elő, hogy le kell szivattyúzni róla a lúgot. Ön írta elő azt is, hogy 44 százalékos nedvességtartalma lehet csak, ez a lapátolható sűrűség. Miért nem ezt csinálták? És ne rólam érdeklődjön, hanem a vörösiszap felől.
DR. KLING ISTVÁN korábbi igazgató (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség), környezetvédelemért, illetve vízügyekért felelős helyettes államtitkár: Én azt gondolom, hogy olyan szakértővel kell leülnie megbeszélni ezt, aki ennek a területnek szakavatott szakértője. Én egy igazgató voltam, akinek a kollégái előkészítették döntésre ezeket az anyagokat, és bizonyára értettek hozzá. A jogszabályt ismerték, úgyhogy kérem a kollégát, hogy üljön le azokkal a kollégákkal, akikkel ezt meg tudja vitatni. Köszönöm szépen.”

„ELNÖK: Köszönjük szépen. Két mondatban itt az elmúlt közel egy órát megpróbálnám összefoglalni, illetve ez lehet, hogy most egy teljesen más szempontot is fölvet.
A MAL Zrt. egységes engedélyezési eljárása során minden bizonnyal felmerült ez a kérdés, hogy veszélyes vagy nem veszélyes hulladéknak kell tekinteni a vörösiszapot. Azért mondom, hogy minden bizonnyal felmerült, mert a MAL Zrt. egy profitorientált cég, és nyilván nem dob ki pénzt az ablakon ilyen tanulmányokra csak úgy a saját maga kedvéért. Valószínűleg fel kellett, hogy merüljön az eljárásban, és annak ellenére, hogy van egy törvény szerint létrehozott Országos Hulladékminősítő Bizottság, az engedélyező hatóság
mégsem fordult ehhez a bizottsághoz, nem kérte ki az álláspontját. Erősítsen meg, hogy ez ön
szerint is akkor helyes megfogalmazás-e.
Ehelyett az engedélyes készíttetett egy tudományos akadémia, veszprémi egyetem és nem tudom még kinek a bevonásával egy szakvéleményt, ami azt támasztotta alá, hogy a lezárt kazettákban lévő vörösiszap nem veszélyes, és innentől kezdve nem veszélyesként kezelik.

DR. VARGA PÁL nyugalmazott főosztályvezető, az Országos Hulladékminősítő Bizottság korábbi vezetője: Elnök úr, a hulladékminősítő bizottság nem foglalkozott sem most, sem korábban. Korábban is foglalkozhatott volna, korábban, tehát 10 évvel ezelőtt is foglalkozhatott volna, elég régóta működik ez a bizottság. Magam legalább 12 éve vagyok
elnöke a bizottságnak, tehát foglalkozhatott volna, de nem foglalkoztunk vele. Még egyszer
mondanám, nem került… És ezeknek mindegyiknek jegyzőkönyvi nyomai is vannak. Minden
egyes ülésről a főfelügyelőségen ott vannak a jegyzőkönyvek, nem hozott a főfelügyelőség
még csak nemleges határozatot sem. Hoztunk olyan határozatokat, hogy nem vizsgálhattuk,
de ott volt a kérelem. Kérelem sem volt. Bocsánat, mi volt a másik kérdés?

ELNÖK: Ennyi. Köszönöm szépen, hogy eljött, és köszönjük, hogy megosztotta
velünk értékes gondolatait.”

Talán ennyi elég, hogy felkeltse az Ön érdeklődését! A vélemény szabad.
A katasztrófa négy éve volt.
Személyes felelősség megállapítás még nem történt.
Talán a felelősség kérdését a büntető eljárás tisztázni fogja.
Talán...

Örülhetnek a Mal Zrt. vezetői

Megszületett az első kúriai döntés a vörösiszap-tragédiáról. A számos folyamatban lévő vörösiszap-per közül az úgynevezett Konkoly-perben született meg az első harmadfokú döntés: Kúria szerdán elutasította a Mal Zrt.-nek a tavaly februári jogerős közbenső ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét. A kúriai döntés indoklásában egy meglepő fordulat is szerepel, ami kihatással lehet a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőperre is, írja a nol.hu.
Mit jelent ez?
Konkoly József devecseri nyugdíjas katona 23 millió forint kártérítésre perelte a Mal Zrt.-t. Jogerősen megítéltek neki azonnal 10 millió forint kárenyhítést. Ennek az ítéletnek a felülvizsgálatát utasította a legfelső fokon a Kúria. Az ítélet tehát ugyanaz maradt, az ítélet indoklását azonban részben megváltoztatták. Ez utóbbi Konkoly Józsefet ugyan nem érdekli, érdekli viszont nagyon a Mal Zrt. vádlottak padján ülő vezetőit.
Az újabb indoklás szerint ugyanis a katasztrófát elsődlegesen az építmény (azaz az iszaptározó) építési hiányosságai, és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták. Azaz, az építéssel kapcsolatos hiányosságok és az emberi környezetet veszélyeztető tevékenység együttesen alapozzák meg a kártérítési kötelezettséget.
A felperes ügyvédje szerint a verdikt alapvetően befolyásolhatja a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőper kimenetelét is, hiszen ott a Mal Zrt. egykori vezetői és alkalmazottai ülnek a vádlottak padján, márpedig a kúriai döntésből következően az ő személyi felelősségük mellett azt is vizsgálni kellene, hogy kik hibáztak a tározó tervezésekor és a megépítése során.
2014. február 12., szerda 19:32
Forrás: Index: http://index.hu/belfold/2014/02/12/orulhetnek_a_mal_zrt._vezetoi/

Csak az állam nem hibás a vörösiszap-katasztrófáért

Kepli Lajos: ha bármelyik ellenőrzés „akár csak egy pH-mérő szondáját beledugják ebbe a lúgtóba”, rájöttek volna, „hogy itt 13 feletti pH-jú lúgról van szó, amire semmiféle engedély nem volt.” A képviselő azt is kifogásolta, hogy munkavédelmi bírságot sem kapott soha a Mal, pedig mérte a lúg vastagságát, hogy „egy csónakba ültették a munkásembereket, egy halradarral kiküldték őket a tömény lúgtóra csónakázni, és annak a segítségével, úgy mérték meg.” Ez a gyakorlat a képviselő szerint „kiverte a biztosítékot a bizottság tagjainál”.
A két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófát okozó Mal Zrt. munkatársai közül még a szivattyúkezelő is vádlottként áll a bíróság előtt, miközben az állami hatóságok mulasztásai következmények nélkül maradtak. Pedig a vizsgálóbizottság jelentéséből is tudni lehet, hogy a gátakat senki nem ellenőrizte, a felügyelőség és a katasztrófavédelem pedig bemondásra elfogadta a Mal állításait. Még az sem zavart senkit, hogy a munkások egy lélekvesztőben csónakáztak a lúgtengeren.

Porfelhő borítja Közép-Dunántúlt?

Ijesztő adatokkal szolgál néhány napja az Országos Légszennyezettségi Mérőálózat (OLM) Kolontárhoz közeli, Lőrintepusztán elhelyezett egysége.

Kolontár-jelentés

A VÖRÖSISZAP-BALESET OKAI ÉS TANULSÁGAI

Budapest, 2011. március
Felelős szerkesztő: Jávor Benedek
Szerkesztő: Hargitai Miklós

A kolontári tragédia kétségkívül egyike a hazánkban megtapasztalt legsúlyosabb környezeti katasztrófáknak. Nem csak azért döbbenetes, mert tíz ember halálát, és másfélszáz különböző súlyosságú sérülést okozott közvetlenül, hosszú távú környezeti és egészségügyi hatásai pedig egyelőre felmérhetetlenek. Különösen nyomasztó szembenézni az eseményekkel, ha szem előtt tartjuk, hogy ez a katasztrófa nem volt elkerülhetetlen. Nem váratlan természeti csapásról, földrengésről, áradásról, pusztító viharról beszélünk, amely közvetlenül megelőzhetetlen és kivédhetetlen – bár természetesen az utóbbiak kapcsán a globális éghajlatváltozás motorjaként fogyasztói társadalmunk felelőssége megkerülhetetlen. A kolontári katasztrófa azonban közvetlenül köszönhető az emberi hanyagságnak, oda nem figyelésnek, súlyos mulasztásoknak, felelőtlenségnek. Nem történik meg, ha… Ha már korábban – a mosonmagyaróvári üzemhez hasonlóan – a cég átáll a száraz lerakási technológiára. Ha valaki – akár a vállalat, akár az érintett hatóságok valamelyike – figyeli a gát statikai állapotát, bizonyíthatóan évek óta zajló mozgásait. Ha 2006-ban a hatóságok nem adnak engedélyt sima hulladék lerakására egy 13-as pH-jú anyag esetében. Ha az építési engedélyezési és ellenőrzési hatáskörök nem tisztázatlanok. Lehetne még hosszan sorolni – a tény azonban az, hogy mindez nem így történt, és a mulasztások következményeként Kolontárt, Devecsert, Somlóvásárhelyt, a Torna-patakot és a Marcal folyót elöntötte a vörösiszap.

A vörösiszap-tározó átszakadásval kapcsolatos országgyűlési vizsgálóbizottság jelentése

JELENTÉS a Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti
katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről

Előadó: Kepli Lajos elnök
Budapest, 2011 . október 27 .

A Bizottság vizsgálódása során (meghallgatások, tárgyi bizonyítékok, szakértői jelentések) a
katasztrófa okát az alábbiakban határozta meg :

Tervezési okok:

Megállapítható volt, hogy a tervezés során nem voltak kell ő körültekintéssel a tározó töltés e
alapjának feltárásában. A töltés a Torna-patak volt medrének és a Veszprém – Szombathelyi
vasútvonal kiváltott helyére épült .
A folyadék (nátronlúg) visszanyerését a töltések mellé tervezték, így a „retúrvíz” kinyerés a
kazettából nem annak közepéből, hanem a széléből történt.
Nem vizsgálták a 20-25 m magas leendő töltés testében ébredő feszültségeket és ennek
későbbi következményeit.

A gátszakadás évfordulóján

Néhány nap múlva egy éve, hogy 2010. október 4-én átszakadt a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedő Zrt. (MAL) ajkai timföldgyárának egyik Kolontár község közelében lévő iszaptározója. A tározóból kiömlő vörösiszap elöntötte Kolontár települést, valamint Devecser és Somlóvásárhely egy részét. A katasztrófának tíz halálos áldozata volt és száznál is több sérültje.

Az alumíniumgyártás diadalmenete (avagy a XXI. századi pompei)

Két év híján 100 éve annak, hogy Zalatnai Stürmer József ny. ezredes 1908-ban, az édesanyjától kapott földek bejárása során a halimbai Malom-völgyben a talaj vörös színére lett figyelmes. Képzett katonaember lévén, fémet, vasat sejtett, és segítséget kért az Országos Földtani Intézettől a kutatásokra. No, ezzel kezdődött a bauxitbányászat – az erre, és az ajkai szénre épülő ipar -, a timföld- és alumíniumgyártás diadalmenete a nemrégiben ökokatasztrófát szenvedett környéken. Aztán a tegnapi diadal, mára keserves, vérre menő viadallá változott. A biztonság derűjét felváltotta a bizonytalanság, a félelem a jövőtől. A történések befolyásolnak mindent, átírták a napfelkelte örömét, elvették a lemenő nap nyugalmát itt a környéken. Legalábbis egy időre.
A lenyugvó nap fényeinek összesimulásától, mintha egy magasabb rendű belső béke szállná meg az emberi lelket. A harmonikus színek üzenik, hogy a hasznos, alkotó munkával, becsületben eltöltött nap után lepihenhetünk. De ennek a természetadta nyugalomnak vége 2010. 10. 04. napjának naplementéjével Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely környékén, a Torna-patak partján.

Kivonat Ékes József ajkai parlamenti képviselő hozzászólásából

Tehát nagyon pontosan meg kell vizsgálni ezeket a tevékenységeket, nagyon pontosan, ahogy államtitkár úr is fogalmazott, hogy a környezetvédelmi szerződésekben rejlő esetleges, még meg nem valósított és feltárható környezetvédelmi kötelezettségeket hellyel-közzel be is lehessen hajtani a gazdasági társaságokon, hogy ezeket is megvalósítsák. A másik pedig az, hogy a bekövetkezett katasztrófából adódóan valóban olyan környezetvédelmi törvények szülessenek, olyan rendszer tudjon kiépülni, akár a katasztrófavédelem területén is, hogy minimalizálni lehessen az ilyen jellegű katasztrófák bekövetkeztét. És lehetőleg olyan szankciókat, olyan biztosítási és banki hátteret kell mögé rakni, hogy a gazdasági társaságot üzemeltetőnek vagy tulajdonosnak megfelelő pénzügyi garanciát is le kell tenni ahhoz, hogy a későbbi, esetleges környezetvédelmi károk, nem katasztrófák, hanem károk mérséklését is meg lehessen valósítani ezekből a forrásokból.

Nem mozgott a föld a tározó alatt

Nem mozgott a föld Ajka térségében, a tározó emiatt nem repedhetett meg, állapította meg a Földmérési és Talajérzékelési Intézet.

Tartalom átvétel