Vörösiszap katasztrófa

December 11-én kezdődik a megismételt elsőfokú eljárás a vörösiszapperben

Az ügyben tizenöt ember ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
A Veszprémi Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat tavaly január 28-án. A törvényszék szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyező határozatának indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért megismételt eljárásra van szükség.

https://www.veol.hu/vezeto-hirek/december-11-en-kezdodik-megismetelt-els...

http://gyoritorvenyszek.birosag.hu/targyalasi-jegyzek/20171208/megkezdod...

2017. 12. 11. http://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/vorosiszapper-megismetelt-eljaras-kez...

2017. 12. 14. http://birosag.hu/szakmai-informaciok/altalanos-sajtokozlemeny/gyori-tor...

2018. 01. 24. http://birosag.hu/szakmai-informaciok/altalanos-sajtokozlemeny/gyori-tor...

Új eljárást kezdeményeznek a vörösiszapperben

Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kéri a Győri Fellebbviteli Főügyészség a vörösiszapperben a másodfokon eljáró Győri Ítélőtáblára kedden benyújtott indítványában - tájékoztatta a vádhatóság az MTI-t.
Közleményükben azt írták, a vádlottakat büntetőjogi felelősség terheli a katasztrófa előtti, alatti és utáni mulasztásaikért, de bűnösségük eltérő tényállásra alapozva állapítható csak meg. Ezt a megállapítást a büntetőeljárási törvény hatályos szabályai szerint az első fokon felmentett vádlottak esetében a másodfokú bíróság nem teheti meg, ezért indítványozták a határozat hatályon kívül helyezését.

A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék számos eljárási szabálysértést követett el, ítélete megalapozatlan, és indokolási kötelezettségének sem tett eleget.
A törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a vörösiszapper mind a tizenöt vádlottját a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól január 28-án. A vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet, az ügyész mind a tizenöt vádlott felmentése miatt fellebbezett.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

2016-06-21

KI A FELELŐS?

Részletek Mándoki Andor Vörösiszap-botrány és az újgazdagok című 2012-es írásából.
http://viszavzsodor.blogspot.hu/2012/07/leleplezo-cikkeibol-v.html

Ajkai Timföldgyár

A globalizáló rendszerváltók az Alumíniumipari Tröszt felszámolását is végrehajtják. Nettó árbevétele 60, vagyona 20 milliárd forint és 22 ezer embert foglalkoztat. Veszteséges, energiafaló és környezetszennyező (1986). Szerkezetváltás címén összevonások, végelszámolások, felszámolás és privatizáció a termelői vagyon sorsa. Az értékesített üzletrészeket 15 milliárd forintra becsülten (1995) 5,8 milliárdért adják el. Az értékének 29%-a.
Az Ajkai Timföldgyár is dobra kerül. Nettó árbevétele 6, vagyon 2,7 milliárd forint. Létszáma 3350 fő, a tiszta jövedelme a nettó árbevételre vonatkoztatva 7% (1986). 1997-ben 1,8 milliárd forintra becsült értékével 10 millió forintért adják el. Az alacsony ár indokolása, hogy 3 milliárd forint korszerűsítést vállalnak a tulajdonosok. Ebből vajon mennyit költöttek az átszakadt gát karbantartására? Tulajdonosok lesznek Tolnay Lajos 40%, Bakonyiék 30%, és Petrusz Béla 30%. Amint Tolnay Lajos a vaskohászat, úgy Bakonyi Árpád az alumíniumipar felszámolásának egyik jelentős személyisége.
2010 év október elején a vállalat egyik hulladéktározójából gyilkos, pusztító vörösiszap áradt, zúdult ki a környékre. Tíz ember leli halálát, több mint százan megsebesülnek, több tízmilliárd az okozott kár. A társaság vezető tulajdonosai makacsul állítják, hogy az üzemükben termelt, tározójukból kiömlött gyilkos vörösiszap pusztításaiért nem felelősek! Fogadjuk el az állításukat elöljáróban, mert ha ők nem, akkor tudják, hogy kik a felelősök. Ha nincs természeti csapás, az üzem nem felelős, akkor marad a szándékos rongálás, szabotálás. Ami nem zárható ki, hiszen egy ilyen méretű rosszul kezelt katasztrófa még a kormány bukásához is vezethet (taxis blokád).
Írásunk észrevételeivel segítséget kíván nyújtani a kiváltó okokra és a felelősök felismerésére.
A társaság elnöke közli, hogy az üzemben alkalmazott technológia 100 éves, sejtetvén azt, hogy bármit okozhat. A használt eljárás a Bayer-féle nedves technológia. A gyártás folyamán „az ülepítőkben a bauxit vasoxid tartalma leülepszik, ez a vörösiszap, amit vízzel kimosnak, hogy a hozzátapadt nátronlúgot visszanyerjék...” (Lengyel, Proszt, Szarvas: Általános és szervetlen kémia c. egyetemi tankönyv 614. oldal.) Az így nyert vörösiszap kevéssé hígfolyós. A tározó átszakadása, kidőlése esetén a vörösiszap nem áraszt el területeket. Lúgtartalma is csekély, nem okoz halált. A tragédia alapvető okozója viszont a mosatlan nátronlúggal terhelt híg vörösiszap. Ez árad és mérgez. Ez a technológiai változtatás terméke.
A változatlan technológia szerint termelt és keletkezett vörösiszap hányók mosott, veszélytelen hulladékkal vannak feltöltve. Az új tulajdonosok vélhetően a profit növelése érdekében nem mossák a vörösiszapot. Az ehhez szükséges víz és áram ugyanis drága lett. Így az átszakadt tározóból kiömlött vörösiszap lúgos, mérgező, hígfolyósan veszélyes anyag. Felelős ezért a megváltoztatott technológia, személy szerint a változtatást elrendelő vállalati vezetők és tulajdonosok. A változtatott technológiához új gyártási engedély szükséges, kötelező. A tározón is jelezni kell, hogy mérgező anyagot tartalmaz. Veszélyes hulladék!
A vállalat vezetői tisztában voltak a tározók veszélyességével, hiszen készítenek katasztrófavédelmi tervet. Eszerint 375 ezer köbméter víz és vörösiszap kiömlésével számolnak. Ezzel szemben 700 ezer enyhén lúgos víz helyett maró lúg és vörösiszap zúdult a védtelen lakott területre. A tervet három hatóság is jóváhagyta. (Blikk 2010. október 8. sz.) A terv azonban félrevezető, a víz helyett ugyanis maró lúg van a tározóban. A vállalat vezetése ezek szerint hamis tervet nyújt be a hatóságokhoz. A felelősség egyértelműen a vállalat vezetőié, félrevezetik a hatóságot is, és ezzel mérhetetlen károkat okoznak a társadalomnak. A hatóságok pedig vélhetően nem ellenőrzik a vállalat adatait.

VÉGZETES MULASZTÁSOK OKOZHATTÁK A KATASZTRÓFÁT

Folytatódott az október hatodikán megkezdett ügyészi perbeszéd a vörösiszapperben a Veszprémi Törvényszéken.

Az ügyész vádbeszédének kezdő napján elmondta: elképesztő hanyagságok egész sora vezetett az öt évvel ezelőtti tragédiához, amelyben nem halt volna meg tíz ember, ha a XXI. századi elvárásoknak megfelelően működik a felügyeleti rendszer a Mal Zrt. tározóinál. A 10-es kazetta kiszakadása váratlanul érte a lakosságot, a gyár a hatóságoknak sem jelezte a bajt, az intézkedésre jogosultak pedig magára hagyták a diszpécsert. A gyár dolgozói általában távcsővel és kerékpárral ellenőrizték a biztonságot – írta a keddi tárgyalásról a Magyar Nemzet.
A vádbeszédben elhangzott, hogy a hasonló mosonmagyaróvári létesítménynél már 2000-ben telepítettek érzékelőket, vészjelzőket. Erre jogszabályi előírás is van, a Mal tározóinál mégis hiányoztak. A vörösiszapot ellenőrző elektronikai rendszer elégtelen volt, a számítógépeknek nem volt szünetmentes tápegységük, és az sem érdekelt senkit, hogy a rendszer órája 73 perces időeltolódással működött, s vészjelzést sem adott, egyszerűen azért, mert a megrendelők nem tartottak rá igényt.
Az ügyész felidézte, már 1998-ban lehetett tudni, hogy 44 centit is süllyedhet a veszélyes anyagot tároló kazetta, de még akkor sem tett semmit a vezetés, amikor már több mint egy méter volt a süllyedés mértéke a tervező által elvárthoz képest. Az ellenőrzések a vádlottak vallomása szerint mindössze körbejárásból és szemrevételezésből álltak. A vörösiszap-katasztrófa előtt néhány hónappal a tározó falán magasítottak, ami az elszappanosodott, csúszóssá vált talajra további nyomást gyakorolt. Ekkor sem foglalkoztak azokkal a jelekkel, szivárgásokkal, amelyek felhívták a figyelmet a veszélyre.
A vádbeszédben elhangzottak szerint a kazettában 200-300 ezer köbméter vizet lehetett volna tárolni, ehelyett nagyjából egymillió köbméter volt benne. Ha az engedélyezett mennyiségnek megfelelő vizet tároltak volna, biztosan nem érte volna el az ár Kolontárt.
A tárgyaláson elhangzott: bár a Mal is veszélyforrásnak tekintette a nátrium-hidroxidos vizet, ami súlyos egészségkárosodást okozhat, a polgári védelmi tervek „ipari árvízre” készültek, nem pedig a lúgos zagy kiszabadulására.
Emlékezetes, a Mal Zrt. ajkai vörösiszap-kazettája 2010. október 4-én szakadt át. A kiszabaduló csaknem egymillió köbméternyi vörös zagy tíz ember életét követelte. A kormánynak összesen 38 milliárd forintba került a vörösiszap-katasztrófát követő károk helyreállítása. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, szeptember végéig harminchárman kaptak összesen 91,5 millió forint nem vagyoni kártérítést a vörösiszap-károsultak közül. Eddig hatvanan fordultak a hivatalhoz és negyvenkilenc esetben született olyan határozat, amely megállapította a kérelmező jogosultságát az állami segítségnyújtásra. Ezekből harminchárom emelkedett jogerőre.
 
Forrás: http://magyaridok.hu/belfold/megelozheto-lett-volna-vorosiszap-katasztro...

Szomorú évforduló: öt éve történt Kolontárnál a vörösiszap katasztrófa!

Végjáték? Ismeretlen ok, vagy kiszámítható hibák okozata a kolontári katasztrófa?

2015. szeptember 24.-én befejeződött a vörösiszap perben a bizonyítási eljárás. A 10. rendű vádlott igénye alapján ismételten meghallgatta a bíróság azokat a tanúkat, akiket a 10. rendű vádlott az előző tárgyalásokon személyesen nem tudott meghallgatni. A tárgyalás alatt a bíróság a 15 vádlott vallomásán kívül, tanúk és szakértők garmadát hallgatta meg, iratok ezreit ismertette, pótolva ezáltal számos nyomozati mulasztást is. Az eljárás most eljuthat a „végjátékhoz”: a perbeszédekhez, a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozataihoz, majd az elsőfokú ítélethez.
A kérdés eldöntéséhez ismertetjük, az utolsó tárgyalási napra, másodjára is beidézett ajkai Ideiglenes Bizottság tanúkénti meghallgatásán elhangzottak fontosabb részeit a csatolt ideiglenes_bizottsag_tanukenti_meghallgatasan_elhangzottak_.doc mellékletben.

Természetvédelmi Világalap: megelőzhető lett volna a baleset

A magyarországi mérgezőiszap-baleset már régóta készülődött, és megelőzhető lett volna - állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) a kiadott sajtóközleményében.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség felelőssége

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség felelősségét a bíróság nem állapította meg – állt a törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében, amit a vörösiszap katasztrófa károsultjainak polgári perében hozott. Ennek ismeretében különösen érdekesnek tartjuk DR. KLING ISTVÁN korábbi igazgató (Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség), környezetvédelemért, illetve vízügyekért felelős helyettes államtitkár az Országgyűlés Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottságának, 2011. június 29-én, Ékes József akkori országgyűlési képviselőnk kérdésére adott válaszát.
(A teljes anyagot a http://www.planetaegyesulet.hu/vorosiszap-katasztrofa/no-comment csatolmányában közöltük.)

DR. KLING ISTVÁN: Az állam és a vásárló egy polgárjogi szerződést kötött, amelynek voltak környezetvédelmi vonatkozásai. A felügyelőség pedig, tekintve, hogy ezzel a szerződéssel nem bírt, a felügyelőség éppen a belső javaslatunkra akkor rendelte el a környezetvédelmi felülvizsgálatot. Ha Bándy Gyula könyvét olvassuk, akkor abban olvashatjuk azt, hogy miért is lett ez a felülvizsgálat jogintézménye. A felülvizsgálat jogintézménye éppen azért lett, mert a privatizáció során nem tudtak meggyónni a cégek, nem tudták elmondani a cégek azt, hogy mi a környezeti terhük. A felülvizsgálat jogintézménye azért került bele a hazai környezetvédelmi jogba, a törvénybe és majd a végrehajtási rendeletébe, hogy ezt a fajta átvilágítást, a teljesítmények értékelését – mondhatjuk így – ha önmaga végzi, az átvilágítást megcsinálják, és az alapján közigazgatási döntés szülessen, a közigazgatási döntésben elírások szülessenek, és az elírásokat a közigazgatás végre tudja hajtani. Az, hogy ha a felügyelőség megkapta volna ezt a szerződést, akkor sincs egy államigazgatási szervnek arra joga, hogy a polgárjogi szerződésben jelölt kikötéseket végrehajtassa. Én annak voltam a szorgalmazója, hogy a közigazgatással szemben feleljen egy cég, és a közigazgatási elírásokat tartsa be, ezért is került az elsők közé. A felügyelőségek nem nagyon alkalmazták a felülvizsgálat jogintézményét, mert még nem volt tiszta számukra, hogy mire is való az. Mi annak idején élharcosként, hogy így mondjam – Fehérváron - nagyon sok cégnek kiadtuk ezt, és ebből fakadóan lett környezetvédelmi működési engedélye a cégnek arra, amit az iratokban is olvashatunk. Amely már szinte, gondolom - mert ezt nem vetettem össze -, párhuzamban van azzal, hiszen ha jól állapította meg az állam, az eladó azokat a terheket, akkor megjelentek határidővel a közigazgatási határozatban. Ezeken mi mind végigmentünk. Amikor a cég azzal jött hozzánk, hogy neki az ÁPV Rt.-hez be kell számolni jegyzőkönyvben is, akkor mi mindig azt csináltuk, hogy elvettük az előző időszakra érvényes működési engedélyét, összevetettük az ellenőrzések tapasztalataival, és az került bele ebbe a jelentésbe. Ennyit tudok válaszolni a privatizációval kapcsolatos kérdéskörre.

Iszapömlés - A volt vezérigazgató szerint nem magas a vörösiszap pH-értéke

http://www.alternativenergia.hu/iszapomles-a-volt-vezerigazgato-szerint-...

Nem magas a vörösiszap pH-értéke, az iszaptározókban lévő folyadék a világon mindenütt az ajkaihoz hasonló, 13-as pH-értékű - mondta az ajkai timföldgyár korábbi vezérigazgatója 2012. 11.28-án hétfőn a Veszprémi Törvényszéken.
A vörösiszap-katasztrófa miatt indult büntetőper tárgyalásán a bíróság tanúként hallgatta meg Baksa Györgyöt, aki 2002-ig volt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vezérigazgatója. A tanú 14 éven át volt a cég vezérigazgatója, akkor is, amikor a X. kazetta és az azt körülvevő vízzáró résfal tervezése és kivitelezése zajlott. A társaság egykori vezetője szerint a tározóban lévő folyadék 13-as pH-értékű volt, azaz literenként 3-4 gramm nátronlúgot tartalmazott, ami a világon mindenhol “szakmailag” elfogadott. Szabó Györgyi tanácsvezető bíró kérdésére válaszolva elmondta, hogy a tárózó tervezésében nem vett részt, a beruházásról nem a Mal, hanem az Alutröszt döntött. Akkori ismereteik szerint a tározók területén található kövér agyagos talaj megakadályozza a vöröriszaptérből bármilyen szennyeződés környezetbe jutását, és ezért megvédi a dunántúli karsztvízrendszert. Hozzátette: a X-es tározó helyét illetően nem merült fel kétség, az “logikusnak” tűnt.

Helyszíni megemlékezés a vörösiszap-katasztrófa évfordulóján

2015. szeptember 24. 15:59
A BM OKF Katasztrófavédelmi Tudományos Tanácsa is megemlékezik az öt évvel ezelőtt, 2010 októberében történt katasztrófáról. A tudományos tanács október 6-án Kolontáron rendez konferenciát, amelynek védnöke az országos katasztrófavédelmi főigazgató és a Veszprém megyei kormánymegbízott.
A meghívott résztvevők a kolontári emlékhelyen történő koszorúzást követően a konferencia plenáris ülésén előadást hallgathatnak meg egyebek mellett a tűzoltók, a katonák tevékenységéről, a vörösiszap-katasztrófával összefüggő kommunikációs feladatokról, és arról, milyen károkat okozott a kiömlő anyag a környék élővizeiben.

A szekcióüléseken az öt évvel ezelőtti történések egy-egy területét járják körbe. A védekezés napjait bemutató blokkban a többi között szó lesz a mentés tűzoltói vonatkozásairól, a logisztikai feladatokról, és arról is, hogyan alkalmazták a védekezésben, a kárfelmérésben a térinformatikát. Az újjáépítéssel és a belterületi kármentesítéssel foglalkozó szekció prezentációi között a Vas és a Veszprém megyei katasztrófavédelem vörösiszappal összefüggő tevékenységét bemutató előadások éppúgy helyet kaptak, mint a kármentesítési feladatokat taglalók. A közreműködőkről, segítőkről és támogatókról szóló részben górcső alá kerül a mentés, mentesítés helyszíni szervezése, a védekezésben résztvevő szervezetek közötti együttműködés, a helyi közösségek újjáépítése, a katasztrófa utáni egészségügyi szűrés, és bemutatják az érintett lakosság körében végzett szociológiai felmérés eredményét is.

A konferencia ideje alatt Kolontáron fotókiállítással is megemlékeznek a 2010-es katasztrófáról.

Iszapömlés - Módosították a vádat a Veszprémi Törvényszéken

Több pontban módosították a vádat a különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző közveszélyokozás bűntette miatt a devecseri vörösiszapömlés feltételezett felelősei ellen zajló per tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken.
A vádmódosítás egyik pontja szerint a katasztrófa bekövetkezte nem volt előre látható – közölte a hétfői tárgyalás szünetében az első rendű vádlott védője.

Tartalom átvétel