A népszavazás margójára

Athénban a Kr.e. V. században minden kérdésben népgyűlésen döntöttek.
Ha attól féltek, hogy egy ember olyan hatalomra tesz szert, mintha király lenne és ezzel veszélyezteti a demokráciát - és a többiek szabadságát - , akkor cserépszavazást tartottak. A szavazók a száműzendő polgár nevét törött agyagedények darabjaira, cserépdarabokra írták. A népgyűlés minden évben döntött arról, hogy szükséges-e abban az évben szavazást tartani. A polgárok az AGÓRA egy elkülönített részére kihelyezett urnába tették a cserépdarabokat.
A biztosok szétválogatták a különböző neveket tartalmazó cserépdarabokat és akire a legtöbb szavazat jutott, tíz évre száműzték.

A közvetlen demokrácia e formája hosszú utat tett meg a mai népszavazásig. A népszavazás a népképviselet érvényesítésének, a közvetlen demokráciának egy formája, amelyben a hatalom forrása a nép a parlamenti választások illetve a helyi önkormányzati választások közt is kifejezheti akaratát, illetve véleményét.
Ajka Város Önkormányzata 18/1992. (05.26.) rendelete szabályozza a helyi népszavazást és a népi kezdeményezést.
Ajkán népszavazás megtartására kerül sor 2009. április 25-én. Két megválaszolandó kérdés köztudott.

Az MSZP helyi elnöke Schwartz Béla az Ajkai Szó 2009. február 27-i számában a népszavazás elleni bojkottra szólított fel.
„…fizessen a Fidesz! Fizettessünk velük úgy, hogy a két közelgő önkormányzati képviselő választáson szavazzunk a Fidesz jelöltjei ellen... Ne vegyünk részt ezen az értelmetlen, okafogyott pénzkidobáson!”
Az írás összehordott fűt, fát, keveredtek a gazdaság, a jog, a választás, a népszavazás és a személyeskedő gondolatok. Kampányban már hallhattunk olyant, hogy kire szavazzunk, de arra, hogy kire ne, nehéz emlékezni.

Az Ajkarendeki választás és a bányásztelepi választás eredménye ma már ismert. A FIDESZ-KDNP jelöltje kétszer annyi szavazatot kapott, mint az MSZP jelöltje. A polgármester intelmei nem kerültek meghallgatásra. Az atomjaira hullott MDF már jelöltet sem állított. Az SZDSZ a kompromisszumok robotosa lett.
A vereség súlyát csak növeli, hogy a „független” jelöltek visszaléptek a szocialista jelölt javára. A helyi szocialisták nem akartak hinni az előzetes pesszimista jóslatoknak. Az ilyen
mértékű kudarc hidegzuhanyként érte őket. Tévedés azt hinni, hogy a baloldali szavazók távolmaradtak, hanem eljöttek és a FIDESZ-KDNP jelöltjére szavaztak. Odafönt azt mondják, hogy az 1990-es választáshoz hasonlatos karantén rémképe szétzilálhatja a szocialista pártot.

Jelentjük, Ajkán ez már részben megtörtént. A korábban előnynek tartott összezárás ma már nem a párt ereje, hanem a veszte. Lehet, hogy Schuhmann Tamásnak igaza van: „Gondolkozni nem tilos a szocialista pártban”.
Ugyanakkor a népszavazás során igazi szakmai érveket sajnos a szervezők nem tudtak felmutatni. Megfáradt, ellaposodott kampány is hozzájárult a népszavazás érvénytelenségéhez. De akkor sem volt „értelmetlen” és „okafogyott pénzkidobás” a közvetlen demokrácia gyakorlása.
Másrészt arra figyelmeztet, hogy Ajkán is van AGÓRA.