Kölcsönkapott Városliget

Környezetünk védelme lassanként beépül a köztudatba. Nem urai vagyunk a természetnek, hanem részei.
Ajkán nem mindenkihez jutott el ez a felismerés. A 2010. július 30-i városi lapban olvashattuk Schwartz Béla polgármester úr szavait: „Úgy újítjuk fel a parkokat, úgy újítjuk fel a házat, ahogy Önök akarják. Azt a fát vágjuk ki, amelyiket Önök akarják, ….” Ez a hozzáállás nyolc éven át valóban működött. Még csak lakossági kérés sem kellett hozzá.
A Kórház utca elején a nyár végén bicikliút építése során vágtak ki fiatal fákat, indokolatlanul. A Béke utcai szobornál szintén kivágtak két szép nyírfát, így a „Hűség” szobra ma már feltűnően csúnya környezetben árválkodik. A szürke térkő és az aszfalt mindent elborít.

A Horizont Áruház melletti park átépítése során szintén kivágásra került egy gyönyörű hársfa. Magyarázat persze mindig volt: „elöregedett”, „balesetveszélyes”, „kimosta az eső”, stb. Előfordult, hogy egyetlen elszáradt ág által jelzett balesetveszélyre hivatkozva rendelték el a teljes fa kivágását.
Egykor élt népek mielőtt elindultak, hogy elejtsék a családjuk fennmaradásához szükséges állatot, bocsánatot kértek annak szellemétől.
Az efféle alázatnak szikrája sem létezett az elmúlt nyolc évben Ajkán. A polgármester által kiszemelt nagy áldozat is itt van előttünk. Neve is van, Városliget, amely egyre fogy-fogy...
Tudjuk, hogy be kell foltozni a költségvetésben tátongó lukakat.
Ez a legfőbb érv a kiszemelt terület eladására. A cél a bevételek növelése. Ez az előny is többnyire csak rövidtávon jelentkezik. Olyan önkormányzati kötelezettségeket idéznek elő, amelyek hosszú távon több forrást emésztenek fel, mint amennyi az értékesítésből származó bevétel. A polgármester a zöldterületre csak afféle fehér foltként tekint, beépítetlen, beruházásra még alkalmas földdarabként.
Sokan vagyunk azonban, akik a Városligetet, a fákat a városi tér kiemelkedő értékes részeként fogjuk fel. A növényzet elpusztítására, károsítására a városlakók elleni merényletként tekintünk. Az Ajkaiak csak értetlenül állnak, amikor újabb, az ő szívüknek kedves fák, parkok tűnnek el a városból, hogy parkoló, Interspar vagy más kerüljön a helyükre, amibe néhány száz köbméter vasbetont be lehet építeni.
Mindenki tudja, hogy az ültetett fácskák nem helyettesítik a fákat.
Vannak akik vállalkoznak rá hogy a zöldterületek ügyében érvényt szerezzenek demokratikus jogaiknak, hogy megvédjék a számunkra fontos fákat, bokrokat, parkokat. Ezen írásnak most nem tárgya a városliget építési engedélyével kapcsolatos sorozatos jogsértések taglalása. A Bíróság építési engedélyt felfüggesztő döntésének semmibevétele.
Az egykori nagyhatalmú MSZMP titkár utasítására lebontották Veszprém egyik értékét, a történelmi Kossuth utca egyik oldalát. A helyén épült „Húszemeletes” ma is áll, mint a hozzá nem értés, a hatalmasság és az emberi butaság jelképe. A cél persze az volt, hogy olyat kellett építeni, ami ha csak egy centivel is, de magasabb a templom toronynál. Ajkán 1981-ben a Nirnsee-kastély esett áldozatul. A hibás döntés ma már visszafordíthatatlan.
A Városliget nem a mi tulajdonunk, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.
Ne herdáljuk el hát az örökségüket!
Akkor már hiába kérünk bocsánatot a szellemektől.