Ajka város fáinak védelmében szakmai javaslatot adtunk Dr. Jáger László jegyző részére

Tisztelt Jegyző Úr!

Ajka város fáit szemlélve mind több egyeden tapasztalhatjuk, hogy azok évről évre erősebben fertőzöttek fagyönggyel. Sok esetben, a sínylődő, pusztulófélben lévő fákat már kivágták, eltávolították a parkokból. Most a téli időben a lombjukat vesztett fákon látványos, sűrű, a kopasz fákat télen is zöldellő pomponok díszítik. Ez a félparazita növény nem más, mint a fehér fagyöngy /Viscum Album/ melynek hazánkban meghatározott gazdanövényre specializálódott, 3 alfaja él. Ajkán főleg a nyár, berkenye és egyes juharfa, hárs fajok vannak kitéve a fagyöngy-inváziónak.
Nagymértékű elszaporodása azért is jelent problémát, mert kiirtása szinte lehetetlen hagyományos módszerekkel, szívógyökerével egészen a gazdanövény szállítószövetéig hatol, elszívva tőle a tápanyag jelentős részét. A fertőzött részek levágása sem segít, mert szívógyökereiről kihajthat újból. Terjeszkedése viszont nagyon hatásos, hisz magját a januárban megjelenő fenyő- és léprigók terjesztik. A húsos termést a madár elfogyasztja, s a sértetlen mag a bélcsatornán keresztül távozik. Az ürülékkel a fákra kerülve közben a mag ragadós magkörme segítségével tapad meg azok ágain és egyre több fát fertőznek meg.
Ha városunkban Ajkán nem teszünk hathatós intézkedéseket, néhány éven belül a város parkjai nélkülözni fogják a kifejlett fákat. Tessék megtekinteni a Városközpontot, a Templomdombot, a Városligetet és egyéb területeket! Bárki meggyőződhet igazunkról!

Az elmúlt években a globális felmelegedés hatásának tekintve, a fagyöngyfertőzés már mintegy háromezer hektár erdőterületen okoz komoly károkat Magyarországon. Ennek elkerülése, a károk mérséklése érdekében eredményes növényvédelmi vizsgálatokat végeztek. A Keszthelyen történt növényvédőszer (gyomirtó) alkalmazások közül a 2,4-D bizonyult a leghatékonyabbnak, hiszen már a legkisebb koncentráció is képes volt a fagyöngybokrok hajtásrendszerének és szívógyökereinek teljes elpusztítására. Az előtanulmányok során kezelt mezei juharokon lényegesen nagyobb fitotoxicitást tapasztaltak, mint a nagyobb habitusú nagylevelű hárson. Ugyan az utóbbi esetben valamennyi fagyöngybokor elpusztult, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy a herbicides kezelés hosszú távon milyen mértékben károsította a gazdanövényt. Elképzelhető, hogy a kezelést követően néhány éven belül regenerálódik a fa, az elpusztított fagyöngybokrok miatt pedig jelentősen kedvezőbben alakul a vitalitása is. Az erősen legyengült életerejű faegyedek esetében ez a jelenség azonban már visszafordíthatatlan, sőt egy peszticides kezelésre is sokkal érzékenyebben reagálnak a növények. Továbbá az is előfordulhat, hogy a herbicides kezelés összességében nagyobb stresszt jelentett a gazdanövénynek, mint a fagyöngybokrok jelenléte, és a kezeléstől kialakult legyengült állapota előbb vezet majd a fa pusztulásához, mint a sok éven át tartó parazitáltság. Mindezt csak egy több éven át tartó monitorozással lehetne megállapítani, az ilyen jellegű vizsgálatokat pedig a gazdafajok egészségi állapotának heterogenitása jelentősen nehezítené. A sikeres védekezés szempontjából szóba jöhet még kisebb koncentráció alkalmazása is, azonban elképzelhető, hogy azok nem lennének elegendőek a fagyöngybokrok elpusztítására és a szívógyökerekből a kezelés után néhány évvel a félparazita újra kihajtana. Így a 2,4-D alkalmazását csak igen értékes fákon, nagyon kis dózisban, lokálisan alkalmazva, a legkisebb károsításra törekedve rügypattanás előtt ajánlják. .A szakmai cikk részletei, a kutatók neve elérhető:
https://tuhat.halvi.helsinki.fi/portal/files/24216689/Viscum_Herbicid_20... weblapon.
Az adott hatóanyagú növényvédőszerekből több lakott területen is alkalmazható, így Ajkán a városi parkokban is használható lenne. Egyesületünk részéről meggyőződésünk, hogy a Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékeseinek foglalkozni kellene a problémával és mihamarabb megoldást kellene keresni a mára már a város egész területét érintő kérdéssel, nevezetesen azzal, hogy minél kevesebb fa kerüljön eltávolításra, és a lehetőségek szerint minél több válhasson újból egészségessé, illetve a további fertőzés lehetősége megszűnjön.
Ajka, 2014. március 14.
Tisztelettel:

Dr. Szabó István
elnök