Ajka belvárosa a Torna patak árvízi vésztározója lehet?

Áder János köztársasági elnök azt mondta New Yorkban, a tudósok szerint ha már most sikerülne megállapodni, az elmúlt évek felelőtlenségét akkor is évtizedekig a saját bőrén érezné az emberiség az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek formájában. Szakértőkre hivatkozva hangsúlyozta, "a baj nagyobb, mint gondolnánk", és egyre nyilvánvalóbb illúzió annak a kívánt célnak az elérése, hogy két foknál ne legyen jelentősebb a földfelszíni hőmérséklet emelkedése.
A tudósok szerint ha már most sikerülne megállapodni, az elmúlt évek felelőtlenségét akkor is évtizedekig a saját bőrén érezné az emberiség az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek formájában.
Véljük, hogy pártállástól függetlenül ezek a gondolatok elfogadhatóak, tartalmukkal egyetérthetünk. Talán ezzel a szélsőséges időjárási jelenséggel találkoztunk nemrég városunkban.

Árvíz Ajka belvárosában. 2014. szeptember 14. 20 óra, veol.hu Napló Online hír: Ilyet még nem látott Ajka városa. Sokan bementek a városba, hogy megnézzék a Torna patak áradását. A víz több üzletet elöntött és még a polgármesteri hivatalba is befolyt. Estére valamelyest rendeződött a helyzet, a sétálóutca járhatóvá vált, bár sár borította  térkövet. A városi tó vízszintje is látványosan megemelkedett.

A hír valóban igaz, a modern, hatvanas évek elejétől épített belvárosban nem volt még ilyen árvíz.
A Torna patakról a fontosabb adatokat a Marcalvölgyi Vízitársulat kiadványából ismerhetjük meg.
Általános adatok
Hossz: 50,8 km
Vízgyűjtő terület: 498 km2
Eredet magassága: 420 m
Torkolat magassága: 132 m
Összes esés: 288 m
Átlagos esés: 5,66 ezrelék
Vízhozamadatok
Állomás: Ajka
LKQ: 0,035 m3/sec (Legkisebb vízhozam)
KÖQ: 0,25 m3/sec (Középvízhozam)
NQ50%: 10,0 m3/sec (50%-os valószínüségű nagyvíz)
NQ2% : 35,0 m3/sec (2%-os valószínüségű nagyvíz)

Az adatok jól mutatják a Torna patak változó vízhozamú kisvízfolyás jellegét. A legkisebb vízhozam ezerszerese egyenlő a 2%-os valószínűségű nagyvízhozammal. Belterületen az ide vonatkozó rendeletek szerint 1-3%-os valószínűségű vízhozamokra kell a meder méretezését kialakítani, illetve a mederhez kapcsolódó műtárgyak nem szűkíthetik le a vízfolyás keresztmetszetét. Az általunk elérhető adatok között nem találtunk 1%-os méretezésre adatot. Az árvíz idején készült felvételek több helyen az ott lévő műtárgyak mederszűkítő hatását bizonyítják.
A Torna patakkal kapcsolatos eddigi ismertetésekben az 1959. július 20-21-i árvízi esemény volt minden bizonnyal a XX. század legjelentősebb árvize. A korabeli Középdunántúli Napló 1959.július 22-i számában így emlékezik meg az eseményről: Július 20-án Veszprém megye területén délután fél 5 és 8 óra között hatalmas felhőszakadások voltak, amelyek különösen a pápai járás keleti és déli részét, valamint a devecseri járás és Ajka térségét sújtották. A hirtelen lezúduló nagy víztömeg a patakokat megduzzasztotta, és elöntötte a mélyen fekvő területeket. A vihar és az árvíz komoly károkat okozott, halálos áldozatokat is követelt. Ajka-Csingervölgyben. Felsőcsinger bányánál a lakótelepen a lakásokat a víz elöntötte és megrongálta, több családot ki kellett lakoltatni. Alsócsinger bányánál a bányászokat 70 cm-es vízből kellett kimenteni. Ármin aknában a transzformátor beázott és tönkrement, a fatelepet elmosta az ár víz. Jókai-bányánál a külszínt elöntötte a víz, megrongálta a bányavasutat is, aminek a helyreállítását már megkezdték. Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohóban a víz betörése miatt az esti órákban üzemzavar volt, de kádak nem hűltek ki, és éjfélre már teljes kapacitással dolgozott az üzem. Ajkán 4 házat döntött össze az árvíz, 13 családot kellett ideiglenesen a művelődési otthonba telepíteni.”
A Középdunántúli Napló 1959. július 28-i számában „Zárójelentés”-t közöl, amelyből kiviláglik, hogy milyen súlyos helyzet kerekedett, és a károk is hatalmasak voltak: ”Az árvíz súlyos károkat okozott az utakban, hidakban és vasútvonalakban. Ennek következtében az ajkai iparmedencében átmenetileg szünetelt a vasúti és közúti forgalom. Az áradat elöntötte az ajkai bányákat, az üveggyárat, erőművet, s a timföldgyár és alumíniumkohó jelentős részét is. A zárójelentés kimutatása alapján a devecseri járásban tizenöt, a pápai, sümegi járásban tizenhét-tizenhét községet sújtott az áradás. A megyében huszonöt ház pusztult el teljesen, és összesen ötvenkilenc családot kellett kilakoltatni. A kijavításra szoruló házak száma: 149. Az árvíz okozta károk megállapítására szakemberekből álló bizottságot hoztak létre, amely az árvíz által legjobban sújtott területen mennyiségileg és forint összegben megállapította a keletkezett károk nagyságát. A bizottság megállapította, hogy a megyében keletkezett kár összesen 23 456 668 forint. A hatóságok azonnali intézkedéssel megelőzték a járvány­veszélyt, az árvíz sújtotta területeken, ahol a kutak elszennyeződtek és megfertőződtek.”
Túlzás nélkül megállapítható, hogy mai áron számolva a keletkezett károk összege 1,5-1,8 milliárd forintra volt tehető.
A történtek után átépítették a folyó medrét, mely kisebb nagyobb változtatásokkal a mai napig funkcionált. A fényképek tanulsága szerint viszont 2010. Május 16 15:36 időpontban a meder szinte teljes keresztmetszetben vízzel telt volt.

http://videa.hu/videok/hirek-politika/aradas-a-torna-patakon2010.05-ajka...

A városban a 2014-es árvízkor készült fényképek és egyéb felvételek, a Torna patakon jelenleg meglévő műtárgyak mederszűkítő hatásait bizonyítják:

https://www.youtube.com/watch?v=3Uzd8XHubGU
A közölt képeken kívül, a vasúti felüljárónál lévő hídnál, a közelmúltban épült kerékpárút hídja is akadályt képezett. Ennek méretezése egyébként olyan, hogy az ott mellette lévő híd keresztmetszeténél szemmel láthatóan jelentősen kisebb, és még több épített műtárgy is akadályt képezett, a víz ezeken a helyeken is kilépett a medréből (Pénzes híd).
A további árvizek elkerülése érdekében, Egyesületünk feltétlenül szükségesnek tartja, egy műszaki intézkedési terv elkészítését. A méretezés alapjául szolgáló árhullám-csúcs megválasztásá,.mostani, 2014. szeptember 14-i árvíz tapasztalatait felhasználva kellene megtervezni. . Ajka város belterületére az 1%-os valószínűségű nagyvízhozamra való méretezés előírását javasoljuk. A vízfolyásrendezés során kiépítésre kerülő meder egy olyan átépített szelvény legyen, amely egy kisvízi, középvízi mederből és a hozzátartozó mederrészből (karbantartó sáv) álljon, illetve ezen felül legyen beépítve a maximális nagyvizi védelem megoldása.. Ez a kialakítás az adott hidraulikai paraméterek mellett ne legyen érzékeny az árvízi hozamokra, és a biztonsági méret lecsökkenése mellett a Q1%-os vagy a várható éghajlati változások miatt növekvő 1%-os valószínűségű nagyvízhozamok vezetésére is képes legyen. Az árhullám-csúcs számítások közül az árvízszámítást a hazai hegy- és dombvidéki kisvízgyűjtők árvízhozamainak szerint végzett számítási módszer eredményét kérjük alkalmazni, amely jobban tekintettel van a Torna patak szélsőséges vízjárására.

Jelzésként végeztünk néhány becslésen alapuló számítást, melynek pontossága a műszaki adatok hiánya miatt, csak egy megközelítő becslésként fogadható el. A belvárost árvízzel érintett területe mintegy 8-11 hektár lehetett. Az egy időben lévő maximális vízmagasság 0.15- 0.2 méter. Ez mintegy 12-22 ezer m3 kiáradt vizet jelent. A jelenlegi mederkapacitás ezt a vízmennyiséget mintegy 1 – 2 óra alatt képes levezetni.Tudjuk, hogy becslésünk nem pontos, de az áradás, az elöntött városközponti üzletek, üzletházak és más helységek vízzel és iszappal elárasztása, mindenképp indokolják Ajka és térsége vízfolyás-rendezési eljárását.
Változó világban élünk. A vízügyi szabályozási munkák engedélyezési és irányítási munkafolyamatát szeptember hónapban alapvetően újra szabályozták. Legjobb tudásunk szerint a most megalakuló új Képviselőtestületének azt tudjuk javasolni, hogy a lakó és tágabban értelmezve megélhetési környezetünk védelme és annak ökológiai szempontból komfortossá tétele érdekében állítsa helyre a Környezetvédelmi Bizottságot, bevonva a civil szakmai környezet és természetvédő szervezeteket. Így eljárva, széleskörű szakmai alapra helyezheti a Testület a város működését elősegítő szakmai munkáját. Ajkát a szeptemberi áradás nemcsak a Torna pataknál, hanem a Széles-víz és Csinger-patak árterületét érintette. E kérdéskör áttekintését is fontosnak tartjuk. A Zeneiskola, a TESCO és több Csingervölgyben lévő ingatlan területét is elöntötte az ár.
Ki kell jelentenünk azonban, hogy a Polgármesteri Hivatal aktív, segítőkész hozzáállása és a Képviselőtestület hatóságok irányában történő kezdeményezése nélkül gyors eredmény nem várható az árvízi kárelhárítás területén. Meggyőződésünk, hogy a katasztrófa védelemtől egy ki nem számítható időpontban bekövetkező árvízkor nem homokzsákokat, hanem megfelelő tervek alapján engedélyezett és elkészített árvízvédelmi művet, egy megfelelően méretezett folyómedret és megfelelően méretezett keresztező műtárgyak kivitelezését kell kérnünk. Több év alatt, jelentős költséggel valósítható meg a belváros árvízmentesítésének kérdése, de jó tervezéssel, nyilvánosságra hozott kockázatelemzéssel, az emberek elfogadó hozzájárulása is megnyerhető. Annak érdekében, hogy Ajka belvárosa ne legyen a Torna patak árvízi vésztározója, feltétlenül intézkedéseket várunk a város vezetésétől.