Tallózó

Mitől zöld egy város?

Az emberiség több ezer éves társadalmi, gazdasági fejlődésének velejárója, hogy csoportjaik lakó- és gazdasági centrumokat, vagyis településeket, városokat alkotnak. Ez a folyamat a kezdetektől fogva egyre jelentősebb környezetterheléssel jár.
Hogyan tehetjük tehát „zölddé”, élhetővé a településünket?

Parázs a hamu alatt

Egy kihunyt tűzhányó, de ki nem hűlt szellem. Ez nekünk a somlai kultúrvidék. Célunk, hogy lefújjuk a hamut és kicsi parázsmeleget és az ízzás fényét adjuk. Szép csendben szeretnénk felsorakozni azon elődök sorába, akik valaha is írtak e vidékről és tettek valamit a somlai kultúráért.

Miről szól a „Zöld iroda mozgalom?”

A „zöld” gondolat és a környezetvédelem egyre inkább része mindennapjainknak, sok esetben új követelmények formájában. Példaként megemlíthetjük, hogy 2009. január 1-től új építésű épületeknél az energetikai tanúsítvány kötelező kellék, míg meglévő épületeknél 2012. január 1-től válik kötelezővé.

Álomszép mesepark

A Fekete István – Molnár Gábor Meseparkról álmodom…

Ebben a meseparkban nem csak multimédiás szoba és játszószoba lenne, hanem Kis-Balaton- és Amazonas ház is, ahol akváriumokban, terráriumokban láthatnám a jellegzetes állatokat, megcsodálhatnám a növényeket, az ott élő emberek különleges eszközeit. Így aztán, ha esne az eső vagy a hó, akkor sem maradnék élmény nélkül. Egész évben érdemes lenne betérnem, mint ahogy a strandra is, ahol működne az annak idején második ütemként tervezett rehabilitációs- és fitness-wellness részleg. Álmomban a szülők könnyedén ki tudnák fizetni a mesepark kedvezményes családi belépőjének 5000 Ft-os árát, így aztán évente lenne 60 ezer látogató, meg persze születne elegendő számú gyerek a békésen együtt élő családokban.

Mi lehet az oka, hogy az emberek passzívak ?

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy ember, név szerint: Mindenki, Valaki, Bárki és Senki. Egy szép napon szóltak Mindenkinek, hogy akadt egy fontos munka, sürgősen meg kell csinálni. Mindenki biztos volt benne, hogy Valaki megcsinálja. Bárki megcsinálhatta volna, viszont Senki se csinálta meg! Valaki dühös lett emiatt, mivel ez Mindenki dolga lett volna. Mindenki úgy gondolta, hogy Bárki megcsinálhatná, és Senki nem vette észre, hogy Mindenki kerüli a munkát. Végül Valaki lett, akit Mindenki okolt, amiért Senki nem csinálta meg azt, amit Bárki megtehetett volna.”

Kölcsönös kisegítés - szubszidiaritás

Ez egyáltalán nem vallási kérdés, de történetesen XI. Pius pápának van erre egy nagyon találó megfogalmazása Quadragesmo Anno kezdetű enciklikájában, amit gyakorta idéznek is. Így ír a szubszidiaritásról, azaz kölcsönös kisegítésről:
„Egy magasabb közösség ne avatkozzék be egy alacsonyabb szintű közösség belső életébe, és ne fossza meg illetékességétől, hanem szükség esetén támogassa és segítse abban, hogy összehangolja tevékenységét más társadalmat alkotó tényezőkkel a közjó érdekében.”

A multik

Mi jut eszünkbe a multinacionális vállalatokról? Kizsákmányolás, gyerekmunka, és környezetszennyezés a fejlődő országokban. Jól fizetett öltönyös helóták hierarchikus szervezetei vagy vágyott fizetések, szakmai profizmus, magas szintű üzleti kultúra.
Gyűlölni kell őket? Szeretni kell őket? Miért szerveződnek fogyasztói bojkottok, társadalmi mozgalmak ellenük? Mi az, amiért bizony oda kell figyelni a multikra, és mi az, amiért jogosan kritizálhatók.

Helyünk a teremtett világban

A Planéta Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület a „Planéta Esték” rendezvénysorozat keretében 2009. november 16-án Ajkán, a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ kiállítótermében rendezte soron következő előadását Helyünk a teremtett világban címmel. Az előadó Jávor Benedek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem környezetjogi tanszékének adjunktusa volt.

Vége a GDP-fétisnek?

Nicolas Sarkozy francia államfő szerint a GDP (bruttó hazai termék) alkalmatlan a valódi jóllét mérésére.
A GDP számítások egysíkúak és egyszerűen nem vesznek figyelembe rengeteg, mind az egyéni, mind a társadalmi jóllét szempontjából kiemelten releváns tényezőt. Erre az egysíkúságra mára már rengeteg anekdotaszerű, az abszurditásba hajló példát ismerünk: pl. ha sok helyre betörnek és mindenhol ki kell cserélni a zárat, az serkenti az iparágat és ezért növeli a GDP-t.

A láthatatlan hatalom

A rendszerváltás 20 éve alatt a multinacionális nagytőke majdnem minden arcával, parancsával találkozunk mindennapjainkban. Hogyan is nézett ki hadereje innen nézve? Először jöttek a vakmerők, a felderítők kicsi vállalkozás, karvaj tőke, tapogatózás, felderítés. Feltérképezték a lehetőségeket, értékeltek, majd megindították a derékhadat. Vettek-vittek bankot, gyárat, üzemet, földterületet, minisztériumot, önkormányzatot, hivatalnokot, közembert és magánembert, kisembert és nagyembert. Bezártak, kinyitottak, építettek, romboltak, hirdettek, reklámoztak. Vegyél… vegyél, még vegyél, még többet vegyél. Adok pénzt ennyit-annyit, majd visszafizeted.

Tartalom átvétel