Az ajkai Városliget

A Városliget legfőbb kertépítészet-történeti jelentősége abban áll, hogy az Ajkán a legnagyobb, egybefüggő olyan közpark, melyet kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy a városlakók számára rekreációs területként, felüdülést, szórakozást jelentsen az itt tartózkodás. A rekreáció bonyolultan ható tényezők összessége. A rekreáció újjáteremtés, vagyis az idegileg, fizikailag fáradt ember felfrissülése.

A rekreáció folyamata az érzékszerveinken keresztül hat ránk. Szemünk a művi környezet függőleges, vízszintes vonalrendszere helyett az ágak szabálytalan vonalait látja. Megnyugtató a növények zöld színe is. Hallásunkra nem a város lüktető zaja hat, hanem a lombok zizegése, a vizek csobogása, a madarak éneke. A virágok és a pázsit illatát szaglószervünk érzékeli, míg a klimatikus hatásokat helyzetértékelő szerveink fogják fel.
E passzív rekreációs hatásokat kiegészíti az aktív rekreáció, a séta, a játék vagy sport.

A Városliget Ajka szívében található, a legszebb és legérdekesebb látványosságai közé tartozik. A Városliget, amely egyben arborétumnak is tekinthető: értékes fa és cserje gyűjtemény, különösen szépek a szigetek, illetve a tó környéke a korházi bekötőútig.

A városligeten belül, a Csónakázó tó szigeteivel és szobraival Ajka legnagyobb, egyben egyik legszebb, legnagyvonalúbb dísztere, amely méltó emléke az ajkai emberek összefogásának, melyet az emberek ezreinek közös munkája hozott létre.

A tóban az országosan is ritka, de a környéken gyakori védett állat és növényfajok is előfordulnak. Ilyen például, Molnár Gábor által, Csingervölgyben megtalált alpesi gőte bakonyi változata, vagy a növények közül a Szibériai nőszirom és a Réti kardvirág.

1994. évben kiszakítottak egy részt a Ligetből, az akkori Képviselő Testület a PENNY MARKET áruházlánc részére eladott egy darabot a Ligetből.

1995. évben az Országgyűlés a természet védelméről törvény előkészítő szakaszában egyeztetési anyagokat hoz nyilvánosságra. Közismertté válik, hogy a helyi védelmet a helyi önkormányzatokra bízza.

1998 Az önkormányzat elkezdi a helyi védelem szabályozását saját hatáskörében. Ennek eredményeként egy széleskörű egyezetés és egy nagyszabású szakmai munka után a testület meghozza a 10/1998. (VI.30.) rendeletét, a közterületek használatáról, a közhasznú zöldterületek használatáról, védelméről, fejlesztéséről, fenntartásáról. Ennek ma is hatályos 1. számú mellékletében az alábbiakat mondják ki:

b.) Zöldterület jelleg nem változtatható meg az alábbi parkterületeken:

• Városligetből az I. sz. sziget 3095 m2
• Városligetből a II. sz. sziget 1585 m2
• Jubileumi park 523930 m2

c.) Zöldterület jellegű természeti értékek Ajkán

• Városligetben a Csónakázó tó és környéke 14 ha összterülettel

A fenti rendelet alapján ma is védett természeti érték a városligeti Csónakázó tó környéke, és ide, mint védett helyi jelentőségű természeti értékre építmény nem helyezhető el.

2005. december A Városligetben a Jubileumi park egy részéből 15000 m2-t értékesíteni akarnak.

2006. február A szélsőségestéli időjárás ellenére, mintegy 300 fő fáklyás tüntet a Városliget területén építendő hipermarket ellen.

2006. március Népszavazásra aláírásgyűjtés történik, de nem éri el a 25%-ot. A Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága levélében ismerteti a védettség megszüntetésének körülményeit. Megírják, hogy ők javasolták a védettség szintjének fenntartását, nemcsak természetvédelmi, hanem települési érdekből is.

2006. április Átépítik a Városliget útjainak térburkolatát. A ligetben és a szigeteken ellentétben a tervező véleményével, szakmailag indokolatlanul, több száz növényt, fákat és cserjéket vágtak ki.

A kiadvány címlapja
CsatolmányMéret
kettesben_szep_az_elet.jpg614.83 KB
tavasz_kekben_es_zoldben.jpg179.5 KB
kivancsiak.jpg809.11 KB
sutkerezok.jpg233.1 KB
talalkozas_az_oreg_fuzfanal.jpg291.53 KB
ajkara_bekoszont_az_osz.jpg267.9 KB