OBLOMOVI BÉKE

Fű villan kezemen,
suhintó kasza éle.
Saroglyán hordja fenn
felhőit
a szél.
Zápor pecére.

Sintéré vagy aratóké-e
a gazdag délutánú
oblomovi béke?
Madár zajong a fán,
széncinke,
vércse?
Fölkenhetően lágy a táj
az alkonyatra,
meleg kenyérre.

Kapar a tyúk, billeg kotolva,
giliszta, drága ékszer,
ragyog csőrén,
ejti a porba,
megráncigálja egyszer-kétszer
Mákgubó dülöngél lomhán
rejtett ópiumtól,
akárha én. Tüzes közöny
fölöttem
kemence hűl, arcomba kormol.